A munkám kétségtelenül egyik legjobb része az, hogy olyan exotikus helyszínekre is elsodornak a céges utak, amelyek mások üdülési bakancslistáin szerepelnek. Heraklion városa Krétán épp egy ilyen helyszín, s noha nem igazán volt időm üdülgetni meg úgy rendesen körülnézni, így is klassz élmény volt a túra. Az OFI Crete megnyerte a görög kupát, így a rájátszásokban kezdi meg idén az Európa liga selejtezőket, vagyis egy fordulóra vannak csupán az alapszakasztól, ahol a gólvonaltechnológia becsekkol a történetbe.
A LASK Linz megtörte a Red Bull Salzburg és a Sturm Graz hegemóniáját Ausztriában és 1965 után lett ismét osztrák bajnok a klub története során mindössze másodszor. Mondanom sem kell, hogy mennyire hatalmas dolog ez a linzieknek. Lelkes, de fáradt emberekkel találkoztam a stadionban, hiszen a nyár most számukra arról szól, hogy eleget tegyenek az UEFA minden követelményének, a klub ugyanis az augusztusi rájátszásban kezdi majd a BL kalandot, ott pedig már gólvonaltechnológia és félautomata lesrendszer is van.
Öntsünk tiszta vizet a pohárba. A gólvonaltechnológia nem egy olcsó mulatság. Az UEFA állja a cechet azoknál a stadionoknál, amelyek részt vesznek a Bajnokok Ligájában vagy az Európa Ligában, viszont ha valaki külön igénybe szeretné venni a rendszert, annak mélyen a zsebébe kell nyúlnia, főleg ha még telepítve sincs a stadionban, hiszen ilyenkor a telepítés költsége is hozzáadódik a teherhez. Éppen ezért voltam meglepődve, amikor megkeresett a KNVB (holland futballszövetség), hogy szeretnének gólvonaltechnológiát a Hollandia - Lengyelország női Vb selejtezőhöz.
A szezon elején talán nem sokan fogadtak volna arra, hogy a Fradi megéli majd a tavaszt az Európa ligában, ehhez képest nyolcaddöntőt játszott a Bragával, így tehát az én kalandjaim is folytatódtak a Groupama Arénában. A koratavaszi jó idő és a korábbi meccsek eredményei sok emberből előhoztak valami megfoghatatlan optimizmust, én viszont úgy éreztem, hogy ez lesz az utolsó meccsem a szezonban.
Koratavasszal a női BL kieséses szakasza dörömböl a kapukon, és a szezon végi döntőkre is fel kell készülni, így esett, hogy két stadion látogatását is össze tudtam kötni egy gyors, de kellemes német túra alatt. A Wolfsburg topcsapatnak számít a hölgyek között és rendszeres BL résztvevő, viszont a gólvonaltechnika csak az idei szezontól lesz aktiválva a kieséses szakaszban a lipcsei Red Bull Arena pedig a Konferencia Liga döntőjének add otthont idén. Ez a két aréna volt az úticél.
Ebben a szezonban már ötödször, de utoljára találkozott egymással a Fradi és a Ludogorets, hiszen aki innen nem jut tovább, annak már nincs esélye labdába rúgnia az európai porondon. Nincs menekülő útvonal. Bulgáriában a Fradi 2:1-re kikapott, így a várakozások hatalamasak voltak, ezzel együtt pedig mi is éreztük a nyomást magunkon. Na de mi történt a VAR kocsiban?
Norvégia egyike azon országoknak, akik az élen járnak a női futball köztudatba emelésében és talán ez az egyik oka annak, hogy idén náluk szervezik meg a női BL döntőt. A helyszín az oslói Ullevaal Stadion, amelyet jelenleg nem használ egyetlen klubcsapat sem, viszont a norvég futballválogatott rendre itt játszik, vagyis tulajdonképpen a norvég nemzeti stadionnak tekinthető. Ebbe az arénába látogattam el a múlt héten, hiszen egy meglehetősen nagy és nehéz telepítés vár ránk itt a döntő előtt.
A 2025-öt a Fradi-Rangers meccsel búcsúztattam, és annak ellenére, hogy a részünkről minden rendben ment, volt a mérkőzésen egy szituáció, ami rengeteg embert összezavart, az internet pedig tele lett mémekkel és felháborodott szurkolókkal, akik finoman szólva megkérdőjelezték a VAR döntését. Ezt a szituációt a posztban részletesebben kitárgyalom majd.
A Kairat Almaty jelenléte a BL főtábláján ínyencségnek számít. Nemcsak azért, mert egy abszolút újoncról van szó, hanem mert minden helyszíntől bitang messze, a kínai határ közelségében elterülő kazah város, Almaty ad otthont a csapatnak. Így tehát minden ellenfélnek és idelátogató szurkolónak a nyakába kell vennie egy minimum 5, de akár 8-9 órás repülőutat, de az is említést érdemel, hogy jelenleg 4 óra a különbség a kazah és a Közép-európai időszámítás között. Ez a Kairat Almaty pedig úgy keverte a kártyáit, hogy nekem végül a kazah fővárosba, Astanába kellett utaznom a múlt héten.
A csoportmeccsek ideje alatt ezidáig minden évben az volt, hogy beosztottak az összes fordulóra, idén viszont hála az égnek kevesebb meccset kaptam. A Fradi 4 darab hazai meccsére osztottak be, ebből pedig kettőt már sikeresen magam mögött is tudhatok. Beosztásom ezúttal Unit Manager, avagy én felelek a meccseken az egész csapatért és az összes szolgáltatásért, beleértve a VAR-t, a gólvonaltechnológiát, a tableteket és a grafikát. Az én feladatom az UEFA és a TV-vel való kommunikáció is, ami már napokkal a meccs előtt megkezdődik. A meccsnapnak és az azt megelőző napnak is pontos, előre megtervezett menete van és arra is nekem kell figyelnem, hogy tartsuk az időrendet, és mindennel elkészüljünk.