Koratavasszal a női BL kieséses szakasza dörömböl a kapukon, és a szezon végi döntőkre is fel kell készülni, így esett, hogy két stadion látogatását is össze tudtam kötni egy gyors, de kellemes német túra alatt. A Wolfsburg topcsapatnak számít a hölgyek között és rendszeres BL résztvevő, viszont a gólvonaltechnika csak az idei szezontól lesz aktiválva a kieséses szakaszban a lipcsei Red Bull Arena pedig a Konferencia Liga döntőjének add otthont idén. Ez a két aréna volt az úticél.

Ebben a szezonban már ötödször, de utoljára találkozott egymással a Fradi és a Ludogorets, hiszen aki innen nem jut tovább, annak már nincs esélye labdába rúgnia az európai porondon. Nincs menekülő útvonal. Bulgáriában a Fradi 2:1-re kikapott, így a várakozások hatalamasak voltak, ezzel együtt pedig mi is éreztük a nyomást magunkon. Na de mi történt a VAR kocsiban?

Norvégia egyike azon országoknak, akik az élen járnak a női futball köztudatba emelésében és talán ez az egyik oka annak, hogy idén náluk szervezik meg a női BL döntőt. A helyszín az oslói Ullevaal Stadion, amelyet jelenleg nem használ egyetlen klubcsapat sem, viszont a norvég futballválogatott rendre itt játszik, vagyis tulajdonképpen a norvég nemzeti stadionnak tekinthető. Ebbe az arénába látogattam el a múlt héten, hiszen egy meglehetősen nagy és nehéz telepítés vár ránk itt a döntő előtt.

A 2025-öt a Fradi-Rangers meccsel búcsúztattam, és annak ellenére, hogy a részünkről minden rendben ment, volt a mérkőzésen egy szituáció, ami rengeteg embert összezavart, az internet pedig tele lett mémekkel és felháborodott szurkolókkal, akik finoman szólva megkérdőjelezték a VAR döntését. Ezt a szituációt a posztban részletesebben kitárgyalom majd.

A Kairat Almaty jelenléte a BL főtábláján ínyencségnek számít. Nemcsak azért, mert egy abszolút újoncról van szó, hanem mert minden helyszíntől bitang messze, a kínai határ közelségében elterülő kazah város, Almaty ad otthont a csapatnak. Így tehát minden ellenfélnek és idelátogató szurkolónak a nyakába kell vennie egy minimum 5, de akár 8-9 órás repülőutat, de az is említést érdemel, hogy jelenleg 4 óra a különbség a kazah és a Közép-európai időszámítás között. Ez a Kairat Almaty pedig úgy keverte a kártyáit, hogy nekem végül a kazah fővárosba, Astanába kellett utaznom a múlt héten.

A csoportmeccsek ideje alatt ezidáig minden évben az volt, hogy beosztottak az összes fordulóra, idén viszont hála az égnek kevesebb meccset kaptam. A Fradi 4 darab hazai meccsére osztottak be, ebből pedig kettőt már sikeresen magam mögött is tudhatok. Beosztásom ezúttal Unit Manager, avagy én felelek a meccseken az egész csapatért és az összes szolgáltatásért, beleértve a VAR-t, a gólvonaltechnológiát, a tableteket és a grafikát. Az én feladatom az UEFA és a TV-vel való kommunikáció is, ami már napokkal a meccs előtt megkezdődik. A meccsnapnak és az azt megelőző napnak is pontos, előre megtervezett menete van és arra is nekem kell figyelnem, hogy tartsuk az időrendet, és mindennel elkészüljünk.

Már egy hónapja annak, hogy az ebben a posztban tárgyalt utat magam után tudtam, de annyira sűrűre sikerült a szeptember, hogy egyszerűen nem volt időm lélegezni sem, nemhogy kényelmesen helyet foglalni és legépelni a kaland tisztességes összefoglalóját. 2 nap alatt megjártam Bergent és Utrechtet, hogy megtervezzem a gólvonaltechnológia kiépítését a helyi stadionokba, azóta pedig nem csak a telepítés történt meg, hanem Utrechtben már az első meccs is lezajlott, míg Bergenben ma este kerül majd először bevetésre a rendszer.

Már májusban szóltak a Barcelonától, hogy szeptembertől ismét a Camp Nou-ban szeretnének játszani a BL meccseiket és meg is hívtak egy vizitre, mivel át kell költöztetnünk mindent az olimpiai stadionból. Azt viszont még ők semt udták, hogy mikorra lesz a stadion olyan állapotban, hogy kábelútvonalakat, meg végleges kamerapozíciókat tudjak jelölni, így a vizit csak tolódott és tolódott. Egészen augusztus végéig.

A Union St. Gilloise története egészen rendkívüli. Belgium egyik legsikeresebb kulbjáról van szó, de a klub sikerei ezidáig mind a II. világháború előttre datálhatóak. Ezután egy nagyon hosszú ínséges időszak következett, minek következtében a klub egészen a negyedik osztályig zuhant, s vissza sem került az első vonalba egészen 2021-ig. Innentől aztán nem volt megállás, egyből versenyre keltek a bajnoki címért, rendszeresen vitézkedtek az Európa ligában, mígnem aztán idén végre megnyerték a belga bajnokságot. 90 év után újra.

A nagy nyári installációs dömpinget bemelegítésként egy könnyed cseh túrával kezdtem. Kifejezetten kellemesnek ígérkezett a meló, mert Olomoucban már 8 éve telepítettük a gólvonaltechnológiát, amikor a Zlín az Andruv Stadion-t használta az Európa-ligában. Azért kellett most mégis ideutaznom, mert a rendszert azóta nem használtuk, így tudnom kellett, hogy milyen állapotban van, hiszen a Sigma Olomouc-nak minden esélye megvan arra, hogy az Európa-liga főtáblájára verekedje magát.