Nem épp a legizgalmasabb párosításra választottak ki a második fordulóban, de ilyenkor mindig annak kell örülni, hogy a kisebb felhajtás kevesebb kamerával és jóval kevesebb stresszel is jár. A háborús helyzet miatt a Maccabi természetesen nem játszhatja hazai meccseit Izrael területén, így találniuk kellett egy stadiont semleges területen, amit majd használhatnak a csoportmeccsek alatt. Ez a stadion végül a Partizan Stadion lett Belgrádban, így nagy utat sem kellett megtennem.

A borzalmasan zsúfolt nyári telepítésdömping után megkezdődtek végre a főtáblás meccsek, az én első utam pedig Isztambulba vezetett a Fenerbahce meccsére. Harmadjára jártam most a török metropoliszban, de az előző két alkalommal a Galatasaray meccsein dolgoztam, így örültem, hogy felfedezhetek egy újabb helyszínt, ráadásul lehet menőzni, hogy átléptem az ázsiai oldalra, ugyanis a Sükrü Saracoglu (aka Ülker Stadion) a túloldalon leledzik.

A BL és Európa-liga főtáblája immár kialakult, én pedig még egyszer utoljára idén felhúztam a "site visit"-es bakancsomat. Ezúttal Lettországba vezetett az utam, hiszen az RFS kvalifikálta magát az El főtáblájára. Lett csapat korábban csak egyszer jutott el idáig, annak is már 15 éve. Akkor a Ventspils 3 pontot tudott összekaparni. Most az RFS majd megmutathatja, hogy a lett csapatoknak is helye lehet ezen a szinten.

Ahogy Július 31.-én véget értek a BL selejtezők második sorozatának meccsei, és kiderült, hogy kik azok a csapatok, akik a harmadik körben tovább folytathatják útjukat a főtábla felé, az ölünkbe hullott egy csomó olyan stadion, ahol még nem jártunk előtte. Volt tehát két hetünk, hogy leszervezzük velük a vizitet, a harmadik selejtezőszakasz után ugyanis meg kell, hogy kezdődjön a telepítés minden olyan stadionban, ahol BL rájátszást fognak rendezni.

Nincs megállás, egyre jobban szorít az idő és végig kell látogatni az összes olyan klub stadionját, akik kvalifikálták magukat a soron következő BL és Európa-liga évadjára. Persze csak azokról a stadionokról van szó, ahol még nem jártunk korábban telepíteni, de azért így sem annyira rövid a lista. Következő helyszínnek Girona-t vettem célba. A klubot, amely története során először BL főtáblás, de ha jobban beleássuk magunkat a háttérbe, akkor egyre kevésbé meglepőbb a dolog.

A múlt hét nem is egy, hanem rögtön két site visitet hozott számomra, pedig mindkettő elkerülhető lett volna normál esetben. A futball világa, na meg ez a cég nem az a pont az univerzumban, ahol a dolgok kiszámíthatóak. A francia Lille OSC rutinos versenyző nemzetközi színtéren, a belga Union St. Gilloise-ról pedig 4-5 évvel ezelőtt szerintem még senki sem halott idehaza, az utóbbi két évben viszont ott voltak az Európa ligában és a csoportjukból is tovább jutottak. De akkor miért kell mégis ellátogatni ezekhez a csapatokhoz?

Az osztrák Bundesliga egy olyan terep, ahol az utóbbi 10-15 évben nem igazán termett babér más csapatoknak a Red Bull Salzburgon kívül. Persze ismerve a Salzburg anyagi lehetőségeit, ez annyira nem is meglepő. Idén viszont a Sturm Graz ért oda a tabella tetejére és megtörte a a Salzburg egyeduralmát. A Sturm Graz története során mindössze negyedik alkalommal ünnepelhetett bajnoki címet, utoljára 2011-ben sikerült nekik ez a bravúr. Ez azt is jelenti, hogy a Sturm ott van jövőre a BL főtábláján, nekem pedig ez egy stadionlátogatást jelentett a múlt héten.

Ez lesz az utolsó úgynevezett gigaposzt, ahol több esemény összefoglalóját tömörítem egybe, ugyanis ennek végeztével már megérkezünk az időben odáig, amikor elkezdtem írni a blogot. Magyarán szólva véget ér a múltidézés és a jelen írja tovább majd a történetet eseményről eseményre. Az utolsó gigaposztban átszáguldunk a tavalyi őszön, amikor a BL-ben és az El-ben az utolsó csoporkört bonyolították le. Az új nemzetközi kupaszezon már egy teljesen más formátumban fog visszaköszönni, így ez a poszt több tekintetben is egyfajta búcsú a múlttól.

A második teljes szezonom végén már projekt menedzserként vártam a nyarat és mivel a telepítések teljes egészében a mi kis projekt csapatunk alá tartoztak, ezért sűrű nyárra lehetett számítani. Pláne úgy, hogy az UEFA inenntől kezdve a BL első selejtező szakaszától igényt tartott a VAR-ra. Ennek fényében már nem egyszerűen a sűrű a jó szó erre, hanem az őrület határa. Kollégám a BL projektet vitte, én pedig az Európa-ligát kaptam, de persze voltak átfedések és próbáltuk egymást kisegíteni, ahol tudtuk. Így indult 2023 nyara és vele párhuzamosan az új szezon.

2023-tól kezdve teljesen megváltozott az életem és ebbe beletartozik már az előző évi December is. Megszületett a kisfiam és azt hiszem, hogy a nagy boldogság mellett minden családban a feje tetejére áll ilyenkor a világ, hát még egy olyan családéban, ahol az apuka röpköd össze-vissza, hogy kábelekkel, meg szerverekkel vacakoljon random stadionokban. 2023-tól tehát sokkal nehezebb lett az elutazás és a távollét, de a dolgok végül mégis jól alakultak.